Versenyzőként izgalmas volt mindig.
Mi “feszesen” csináltuk végig a versenyt minden évben. Amikor egy-egy idegörlő szakaszon reményt vesztve vártuk a leágazást , akkor mindig átfutott rajtunk, hogy – mindenek előtt – a KALANDOT kerestük, az EGYÜTT MOTOROZÁST és a persze a KIHÍVÁST.
Mindhármat megkaptuk!
Most, a monitor másik oldalán ülve írom az ITINERT. Nézem, hogy merre navigáljalak Benneteket, hogy hol legyen nehéz, hol kelljen nagyon figyelni, hogy aztán egy-egy szakaszon fülig mosollyal lehessen befogadni az élményt…
Tudom, milyen várni a versenynapok utolsó méterét és a vacsorát. A következő hétfőn pedig arra gondolni, bárcsak 5 fokban ázhatnék megint, kutatva a pontőrt a következő kanyar után…
A jó időjáráson még dolgozunk. A Csapat már pörög a nevezéseken, a levelezésen. Az ideálisnak gondolt létszám 38%-a alig 1 hét alatt betelt.
Várunk Benneteket!